Másfél évvel ezelőtt a nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy nincs szükségünk a Nemzetközi Valutalap támogatására. Nemrégiben azonban az IMF éves gazdaságpolitikai konzultációk keretein belül megkezdték a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről. Hónapokkal ezelőtt bejelentett tárgyalást csupán sürgette az, hogy a Moody’s nem ajánlott (bóvli) sávba minősítette gazdaságunkat.  Magyarország egy klasszikus készenléti hitel-megállapodást kaphat a nemzetközi szervezettől. Ez egy, a három évvel ezelötti hitelprogramhoz hasonló csomag, ami feltételeket, és negyedéves felülvizsgálatot tartalmaz. Ennek tükrében felmerülhet, a korántsem megalapozatlan kétely, hogy ha megint szükség van külső segítségre, komolyabb a probléma, mint amilyennek tűnik.

Kontra betli!
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban kidolgozta a Magyar Növekedési Tervet, melynek köszönhetően fél-egyszázalékos növekedést érhetünk el a jövöben, és visszaszerezzük a befektetők, és nemzetközi szervek bizalmát. 
De mit is tartalmaz ez a terv?

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent a tervezet ismertetője alapján, a magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható. Az ismertető szerint a következő időszak a növekedésről szól, amelynek középpontjába a hazai gazdaság motorjainak beindítása áll annak érdekében, hogy a kormányprogramban vállalt gazdaságpolitikai célok teljesüljenek és az államháztartás egyensúlyi helyzete hosszú távon is biztosított legyen.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett dokumentum rögzíti: „a stabil, fenntartható növekedés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megváltozott világgazdasági környezet függvényében újraértékeljük, felmérjük lehetőségeinket, felülvizsgáljuk céljainkat, és fejlesszük az ehhez szükséges eszközrendszert. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv.”
A miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárták, most meg kell nyitni a növekedés korszakát. Matolcsy György úgy döntött, ennek fontos része egy pénzügyi biztosítás, amelyet az IMF-fel kíván megkötni.

Tehát ez az új tipusú megállapodás az IMF-fel, bár külselyét tekintve hasonlít a 2010-es csomaghoz, mélyen beletekintve azonban egy merőben másfajta megegyezés született.
Orbán Viktor kifejtette: "a régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani". Az új megállapodás lényege azonban az - ismertette -, hogy "mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni".

Azonban ha a realitás talajára állunk és kicsit a sorok mögé nézünk, megláthatjuk a fától az erdőt. Eddigi tényeg alapján leszürhetjük azt, hogy miröl is van szó. Ha valami úgy néz ki mint egy kacsa, és hápog, meg repül, az feltehetöen egy kacsa. Ugyan azt a hitel megállapodást köti a kormány, mint ami 2008 ban köttetett, csupán más feltételekkel. Ha ugyan az a hiteltervezet, akkor mitöl lesz kevesebb belesólása az Valutaalapnak? Lássuk be, a feltételek akár milyen tágak, azok korlátot szabnak intézkedéseknek.
November végén még szóba sem jöhetett a hitel, december elejére pedig az is elkészült, hogyan költi a kormány azt el. Ugyanakkor figyelemre méltó az a tény is, hogy jelenleg az IMF-nek nincs futó programja Magyarországon de a 2008-as hitelmegállapodás nyomán hazánk adósa a Valutalapnak. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint jelenleg 3768 milliárd forint, a központi költségvetésnek ebből a 2008 őszi nemzetközi hitelcsomagból származó, részben az IMF-fel, részben az EU-val szemben fennálló adóssága. Stabil a gazdaságpolitikánk, de akkor miért kell újab hitelt felvenni amikor már így is 3768 milliárd forint van a rovásunkon?


Korábban már több nemzetközi szervezet is jelezte, hogy ráférne Magyarországra egy IMF-program. American-Merrill Lynch elemzöi után az OECD ajánlásai között is szerepelt, novemberben már Járai Zsigmond is indokoltnak látta a segélyt. „Nem mi hívtuk Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap szakértői delegációját, hanem „magától idejött, kértek időpontot, mi adtunk" -kommentálta korábban az IMF-kormány közötti tárgyalások hátterét a köztelevízióban Kósa Lajos.
A Fidesz alelnöke szerint kényes helyzetben volt a kormány, mert „ha meg nem beszélünk velük", akkor az a kritika éri a kabinetet, hogy „mekkora bunkók vagyunk, hogy nem is beszélünk velük".
Talán ezek után érezhető az, hogy idejött az IMF és megkötetett velünk egy ujabb szerzödést, ami nem feltétlenül volt muszály, és nem olyan jó a helyzet pénzügyileg, hogy csak úgy ha ennyire akarja az IMF akkor vegyünk föl valamit aztán csöndbe maranak.

Eddigi leosztás szerint a kontra betli megbukott, hiszen a Növekedési Tervben meghatározott fél-egy százalék korántsem az az érték amire a nemzetközi elemzők rábólintanának, még több kölcsön zúdul Magyarország nyakába, és az köztudott, hogy hitelt nem lehet hitellel fedezni.

 

<<vissza